Felvidéki SAGA
Nehéz a Felvidéken magyarnak lenni?
Egy nincstelen zsellérlány és utódainak évszázados küzdelme a megmaradásért. A Felvidéki Saga több mint egy családregény: a mátyusföldi magyarság élő, lélegző történelme az egyszerű emberek szemszögéből.
- 100 év történelme alulnézetből
- A felvidéki magyarság krónikája
- Erőt adó üzenet a túlélésről
Ahol a nagypolitika véres valósággá válik
Erre a gyakran felvetődő kérdésre – nehéz-e a Felvidéken magyarnak lenni? – nem adható egyszavas válasz.
A történelemkönyvek évszámokat és békeszerződéseket tanítanak. Azt tanítják, hogy valamelyik messze délen fekvő városban lelőtték a trónörököst. A mindennapok embere számára azonban ez csupán újsághír. A véres valóság az, amikor ennek következtében egy szerettünk, egy édesapa, egy fiútestvér odavész a fronton.
Talán ebből a mátyusföldi magyarok sorsát bemutató regényből közelebb juthatunk a valódi igazsághoz.
Angyal Mária és egy évszázad viharai
A Felvidéki Saga a XX. század elején, az ezeréves magyar királyság végnapjaiban veszi kezdetét. Főhősünk, egy nincstelen zsellérlány, Angyal Mária, akinek élete és vérvonala egybefonódik a felvidéki magyarság hányattatásaival.
A regény lapjain megelevenedik egy család sorsa, akik átélték és megszenvedték a történelem legkeményebb viharait:
- Az I. világháború borzalmait
- A trianoni békediktátum sokkját
- A II. világháború pusztítását
- A kegyetlen csehországi deportálásokat
Az utódok története is folytatódik: ők már a kommunizmus éveit, a prágai tavaszt, a bársonyos forradalmat, Csehszlovákia szétválását és végül Szlovákia Európai Unióba való belépését élik meg.
Ahol a történelem nem csupán tananyag, hanem hús-vér valóság
Száz évnyi küzdelem a megmaradásért. A regény kendőzetlenül mutatja be, hogyan írta át a felvidéki magyarság mindennapjait az I. és II. világháború, a trianoni békediktátum, a csehországi deportálások és a kommunizmus kora. Amit a történelemkönyvek csak száraz tényként – egy messze délen történt merényletként vagy egy politikai döntésként – említenek, az a mátyusföldi falvakban a túlélésért folytatott, mindennapos és sokszor véres harcot jelentette.
Egy mátyusföldi család felemelő küzdelme a megmaradásért
A könyv lapjain Angyal Mária, a nincstelen zsellérlány és utódainak sorsa elevenedik meg az ezeréves magyar királyság végnapjaitól egészen az európai uniós csatlakozásig. A Felvidéki Saga nem csupán a szenvedés krónikája, hanem az élni akarásé is. Felemelő történet az összetartásról és arról a megingathatatlan hitről, hogy a legerősebb viharok sem téphetik ki a mélyre nyúló gyökereket a szülőföldből.
A Szerzőről
Szomolai Tibor 1962-ben született a felvidéki Vágsellyén, és a többségében magyarok lakta Alsószeliben nevelkedett. A pozsonyi Duna utcai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett, majd a műszaki egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet.
Pályafutását a szocializmus végnapjaiban kezdte, majd a rendszerváltást követően – még huszonévesen – hamar sikeres magánvállalkozói útra lépett. Jelenleg Rimaszombatban él, ahol saját, kizárólagos tulajdonában lévő, erdei gombákat feldolgozó cégét vezeti.
Ismerősei színes, érdekes és öntörvényű személyiségnek tartják, aki leginkább a saját belső tízparancsolatát követi. Egyrészt mélyen közösségi ember – amit a Rimaszombati Katolikus Kör elnökeként eltöltött két éve is bizonyít –, másrészt megalkuvást nem tűrő kívülálló. Esze ágában sincs elvtelen kompromisszumokat kötni, nem huny szemet a valóság felett, és nem törődik bele az általa helytelennek vélt, akár megváltozhatatlannak kikiáltott dolgokba.
Ez a gazdag élettapasztalat és a határozott, egyenes, tisztánlátó jellem adja meg írásainak azt a hiteles és szókimondó hangot, amely minden történetét egyedivé teszi.
